Az
alulírott nőjogi civil szervezetek – a KERET Koalíció tagjai – szégyenletesnek
tartják a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság által 2014. november 21-én, a
„Biztonságosabb Pécsért” projekt keretében nyilvánosságra hozott, figyelemfelhívó
rövidfilmeket, amelyek hivatalos céljuk szerint a szexuális támadások
megelőzését szolgálnák, valójában azonban káros és veszélyes üzenetekkel
járulnak hozzá a nők elleni erőszak előfordulásának amúgy is kedvező társadalmi
légkör fenntartásához, az áldozatok megalázásához és megfélemlítéséhez,
valamint az elkövetők felmentéséhez és büntetlenségéhez.
A filmekben egy
fiatal nőkből álló, bulizáshoz készülődő baráti társaságot láthatunk, majd a
buli pillanatfelvételei következnek, amelynek során az egyik fiatal nő
szexuális erőszakot szenved el. A történetet záró tanulság a következő szlogen:
„Tehetsz róla, tehetsz ellene!”
Megdöbbenéssel tölt el minket
–
az a szereptévesztés, amelyet a fenti szlogen félreérthetetlenül kifejez. A rendőrség
küldetése a lakosság szolgálata és védelme; és nem pedig a bűncselekmények
áldozatainak hibáztatása, illetve a felelősség előzetes áthárítása a
potenciális áldozatokra. A rendőrségnek a fenti szlogent saját maga számára
kellene megfogalmazni: megvizsgálva saját szerepét a szexuális erőszak
előfordulásának gyakoriságában, valamint felmérve cselekvési lehetőségeit a
jelenség visszaszorításában.
– a megközelítés,
amely a balesetmegelőzési filmeket idézi; azaz, a szexuális erőszakot egy
bizonyos magatartásforma által kiváltott hatásnak
ábrázolja, és figyelmen kívül hagyja, hogy a szexuális erőszak elkövetése
minden egyes esetben az elkövető döntése.
– a filmek által sugárzott
nőgyűlölet, illetve nők iránti megvetés. A bemutatott fiatal nők nem tesznek mást, mint öltözködésükkel és
viselkedésükkel megfelelnek a tömegkultúra által közvetített elvárásoknak és
mintáknak, ám mindeközben semmilyen jogsértést nem követnek el, tehát a
stílusválasztásuk megítélése ízlés kérdése, és semmiképpen sem a rendészeti
szervek feladata.
– a filmek által
sugallt, sértő üzenet, amely szerint a férfiak ösztönvezérelt, potenciális
erőszaktevők, akiktől jobb óvakodni.
– a filmek által
közvetített tévképzetek; például, hogy megfigyelhető lenne összefüggés az
áldozat ruházata és szexuális erőszak valószínűsége között; vagy hogy a nők
nagyobb biztonságban lennének, ha bulizás helyett otthon maradnának, miközben a
nők elleni erőszakos bűncselekmények – ideértve a szexuális erőszakot is – jelentős
részét az áldozat otthonában, illetve magánlakásokban, munkahelyeken, oktatási
intézmények területén követik el.
– az a tény, hogy a
Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács jóváhagyását adta olyan
kampányfilmekhez, amelyeknek a mondanivalója összeegyeztethetetlen a nemzetközi
emberi jogi normákkal, illetve Magyarország e téren vállalt kötelezettségeivel
–, súlyos hiányosságokat tárva fel ezáltal az országos testülettől elvárható
szakmai felkészültség tekintetében.
Értetlenül állunk
–
a filmekben megnyilvánuló áldozathibáztatás leplezetlensége és nyersesége
előtt. A legutóbbi években világszerte – így Magyarországon is számos szellemes
és lényeglátó kampány és kezdeményezés állította pellengérre ezt a káros
megközelítésmódot; ezek a rövidfilmek azonban nemigen hagynak teret a paródiának.
Ennek kapcsán kiemelendő az „It’s your fault” („A te hibád”) című, az
áldozathibáztatást parodizáló videó,
amely 2013-ban a magyar közösségimédia-használók széles körében is forgott, és
kísérteties hasonlóságokat mutat a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és az
Országos Bűnmegelőzési Tanács által komolyan gondolt, bűnmegelőzési célú
rövidfilmekkel.
–
az időzítés előtt; tekintettel arra, hogy hazánkban az ELTE gólyatáboraiban
elkövetett bűncselekmények napvilágra kerülése nyomán éppen most indultak el
biztató folyamatok a szexuális erőszak jelenségével való társadalmi szintű
szembenézés és a tévképzetek felszámolása irányában.
– azon körülmény
előtt, hogy a kampány a pécsi rendőrséghez kötődik; miközben az elmúlt években
a média által kiemelt figyelemmel kísért, súlyos, szexuális támadással is járó bűncselekmények
egyikében egy pécsi rendőrségi pszichológus, másikában pedig a pécsi
polgármester lánya volt az áldozat.
Tiltakozunk
az ellen, hogy
– közpénzből
finanszírozzanak káros sztereotípiákat közvetítő kampányt a lakosságnak; ahelyett,
hogy a rendőrség állományának biztosítanának ezekből a forrásokból érzékenyítő
képzéseket a szexuális erőszakról.
– a hírek szerint
Pécs összes középiskolájában levetítenék ezeket a filmeket, amelyek a gyerekek
és fiatalok biztonságára, valamint erkölcsi fejlődésére különösen káros
hatásúak lehetnek.
Követeljük, hogy
– a
Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vonja vissza a kampányfilmeket;
– azokat
a jövőben legfeljebb mint a rossz megközelítés példáit mutassa be szakmai
képzések során;
– álljon
el a középiskolai vetítések tervétől;
–
a Magyar Rendőrség határolódjon el a filmek üzenetétől.
Amennyiben
a fentiekre nem kerül sor, készen állunk arra, hogy nemzetközi támogatást
szerezzünk követeléseinknek, illetve arra, hogy adott esetben igénybe vegyük a
kormányközi szervezetek által biztosított panasztételi eljárásokat.
Hozzátesszük, hogy
sokéves múltra visszatekintő, pozitív tapasztalataink vannak a rendőrség
nyitottságával és együttműködési készségével kapcsolatban; sőt, személyes-szakmai
kapcsolataink alapján tudjuk, hogy az általunk kifogásolt rövidfilmek
megközelítése korántsem esik feltétlenül egybe a rendőrség állományához
tartozók személyes-szakmai meggyőződésével. Reméljük, hogy a magyar rendőrök
között többségben vannak azok, akik nem gondolják például azt, hogy a szexuális
erőszakot az áldozat ruházata idézi elő – mi mindenesetre mellettük állunk.
Egyúttal bízunk
abban is, hogy a káros üzeneteket közvetítő kampányfilmek bemutatásának
hatására a szexuális erőszakot elszenvedő áldozatok nem veszítik el amúgy is
csekély bejelentési hajlandóságukat. Megjegyzendő, hogy egy vonatkozó kutatás
adatai szerint Magyarországon százezer emberre 2,1 erőszakos közösülés miatti
bejelentés jutott, miközben ez az arányszám Svédországban 23-szor magasabb
volt; aminek sok oka lehet, de az kizárható, hogy Magyarországon ennyivel
ritkábban követnének el szexuális erőszakot.
Végezetül
pedig felajánljuk szakmai segítségünket olyan lakossági kampányok, illetve az
állományt célzó képzések előkészítésével, amelyek a XXI. századi nemzetközi
emberi jogi normák tiszteletben tartásán, valamint az áldozatok tényleges jogvédelmének
figyelembe vételén alapulnak.
Budapest,
2014. november 24.
Magyar
Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek)
Magyarországi
Női Alapítvány (MONA)
Nők
a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE)
Patriarchátust
Ellenzők Társasága (PATENT) Egyesület
